Foglalkoztatási portál

Hévíz, Keszthely

2017. június 1-2. között került megszervezésre a TOP-5.1.1-15-BK1-2016-00001 azonosítószámú Foglakoztatási Paktum projekt keretében magvalósuló turisztikai ágazati tanulmányút Hévízre és Keszthelyre. A tanulmányúton az alábbi szervezetek képviselői vettek részt: Hajós Város Önkormányzata, Dunapataj Nagyközség Önkormányzata, Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kalocsa és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft., Lakiteleki Népfőiskola, Bugac Nagyközség Önkormányzata, Barack Thermál Hotel & Spa Tiszakécske, Konecsni György Kulturális Központ, Tájház és Városi Könyvtár Kiskunmajsa, Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft.

A Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője, Horváth Orsolya néhány szóban ismertette a hévízi turizmus menedzsment rendszert. Ezt követően, Papp Gábor Hévíz polgármesterének lenyűgöző előadása következett Hévíz egyedi vonzerejének, kínálati oldalának bemutatásáról. A szabadon elmondott előadás keretében a polgármester nagy hangsúlyt helyezett a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonásával kapcsolatos kérdéskörre, a képzés, a munkavállalás területén. A nyugati határszél okozta nagy munkaerő elvándorlásra az egyik orvosság azon társadalmi csoportok bevonása a foglalkoztatotti körbe, akik eddig alacsony, vagy ne szakirányú képzettségük, esetlegesen fogyatékosságuk okán nem jelentek meg korábban a munkaerőpiacon. A polgármester előadásában pontosan elhelyezte Hévízt a magyarországi turisztika térképén, elmondta a város külkapcsolatrendszerének alakulását, elemzést adott a legfontosabb Hévízre küldő országok jellemzőiről, ismertette a kialakított „tiszteletbeli” városi nagyköveti rendszert.

A városházi programot követően Horváth Orsolya ismertette a HeBi városi közösségi kerékpár rendszer jellemzőit, amely határon átnyúló pályázati együttműködés keretében valósult meg és jelenleg (a megvalósítási és fenntartási időszakban) térítésmentesen lehet igénybe venni, megtekintését és működésének megismerését (nyomkövetővel ellátott kerékpárok, közigazgatási határon belül lehet őket használni) követően a csoport elsétált a helyi Tourinform irodáig, ahol a szintén van lehetőség kerékpárok kölcsönzésére. Megtudtuk, hogy a Tourinformos kölcsönzési rendszer egy helyi vállalkozóval való együttműködésen keresztül üzemel, az iroda értékesít, a vállalkozó biztosítja a kerékpárokat, szervízeli őket, vállalja az üzemeltetésből eredő felelősséget.

A nap további részében előadások következtek Hévíz turizmusfejlesztési és irányítási rendszeréről, valamint városmarketing tevékenységeiről szintén Horváth Orsolya előadásában. A TDM vezető előadásában megismerhettük a hévízi turizmus legfontosabb számait, az egymilliót meghaladó vendégéjszaka szám összetevőit a fejlődés lehetőségeit. Az előadásában külön kitért a turisztikai marketing eszközeire, a városi turisztikai kampányok jellemzőire, a költségekre és azok megtérülési mutatóira. Az előadó figyelmet szentelt a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok elérésével kapcsolatos mutatókra és azokra a lehetőségekre, amelyeket a sérült személyek számára nyújt Hévíz.

A Hévízi Tófürdő épületében Csörnyei Mária, a komplexum ápolási igazgatójának előadásában hallhattak a résztvevők a gyógyulni vágyók számára nyújtott szolgáltatásokról, azok legfontosabb jellemzőiről, a hévízi gyógyvíz kínálta lehetőségekről, továbbá bemutatásra kerültek a Tófürdő gyógyászati részlegének keretében kínált kúrák közül a tradicionális kúra, annak hatásai és javallatai. A hagyományos kezeléseken túl a jövő útjaként tekintenek az ivókúrákra, amelyeknek a hagyományát erősíteni szeretnék.

A Tófürdő gondnoka körbevezette a résztvevőket az intézmény területén, bemutatva a csoportnak a tófürdő kínálta szolgáltatásokat, lehetőségeket. A közös vacsora elfogyasztása után a csoport a város épített jellemzőivel ismerkedett.

2017. június 2-án a csoport elutazott Keszthelyre, ahol a szakmai program keretében a Helikon Kastélymúzeum igazgatója, Pálinkás Róbert beszélt a Festetics kastélyról, annak történetéről, a kastély, mint turisztikai attrakcióhelyzetéről és fejlesztési terveikről. A műemlék épület igen jelentős, főleg közvetlen kormányzati forrásokból megvalósuló beruházások helyszíne napjainkban. Az igazgató előadásában számos technikát ismertetett, amely élővé teszi az általa vezetett létesítményt.

Az igazgatót követő előadásban, Tar László, a Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda ügyvezetője, bemutatta a térségi turisztikai szervezet munkáját kiemelve a már megvalósult és még ez utánra tervezett kerékpáros termékfejlesztéseket, kínálatokat. A megvalósult kerékpáros fejlesztések, a hálózatosodás eredményei követendő példaként szolgálnak Bács-Kiskun megye turizmusa számára. Olyan elért fejlesztési eredményeket mutatott be az előadó, amelyek mostanság indulhatnak majd Bács-Kiskun megyében.

A házigazdák jóvoltából csoportos tárlatvezetés következett a Festetics kastélyban, amit egy ízletes ebéd követett a Balatoni Borok Háza és Kastély Étteremben. Az ebédet a szakmai program részeként tudtuk hasznosítani, hiszen az eseményen velünk volt Horváth Orsolya ügyvezető és Pálinkás Róbert kastélyigazgató is, akikkel a program tanulságait is le tudtuk vonni. Számos ötlet és felvetés, segítő szándékú javaslat hangzott el a vendéglátók szájából, amelyekből több hasznos jegyzet készült, amely felhasználható lesz a Bács megyei turisztikai fejlesztések során.

Hazaindulás előtt a csoport még megtekintette a város legújabb kiállítóhelyét. A 2016-ban, az Amazon Ház Látogatóközpontban megnyílt kiállítás a “Főúri utazások, úti kalandok címmel az elmúlt évszázadok szárazföldi, vízi és légi közlekedésének történetét tárja a látogatók elé”. Megismerhetik az utazások előkészületeit, azt, hogy mi került egy útiládába, például hogy nézett ki az 1930-as években készült hajszárító, milyen gyógyszereket vittek magukkal egy hosszú utazásra, és hogyan nézett ki egy korabeli szekér, amelyet mentésre használtak.

A kiállítás megmutatja azt is, hogy milyen volt a Habsburg Birodalom úthálózata, milyen veszélyek leselkedtek az utazókra, és hintószimulátoron ki is próbálhatják a látogatók, hogy milyen állapotban voltak a korabeli utak.

A vasút elterjedésével az utazási szokások is megváltoztak. Egyre többen keltek útra a nyári és téli időszakban, kedvelt úti célok voltak a tátrai üdülőhelyek. A kirándulók felszereléseit is megtekinthetik a látogatók, köztük egy túrabotot, amelyben snapszos üvegecskét is el lehetett rejteni.

Különleges képregény is várja a vendégeket, amely egy korabeli balatoni utazást elevenít meg: a főszereplő ifjú hölgy a korszak nevezetes balatoni üdülőhelyeit, Füredet és Keszthelyt is érinti. A hajómakettek segítségével az érdeklődők tanulmányozhatják a többárbocos tengerjáró vitorláshajók felépítését, és egy kormánykereket is kipróbálhatnak. A hajózási reklámok bemutatják a 19-20. század legnagyobb hajózási vállalatainak kínálatát, és azt, hogy hogyan nyerhettünk volna akkor egy világ körüli tengeri utat.

A tárlat a vasúti közlekedés rejtelmeibe is beavatja a vendégeket. A kiállítás egyik szenzációja egy felújított termes kocsi, amely a korabeli vasúti közlekedésben a luxuskategóriát képviselte. A kiállítás az interaktivitása, a látogatóbarát elemei miatt számos Bács-Kiskun megyei kiállítótér számára adhat példát és mutathat irányt.

A tanulmányút részletes szakmai programja >>