Egyedi úton járva - Hajdúnánási mintaprogram
A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat szervezésében az „Együttműködés a helyben foglalkoztatásért - Bács-Kiskun megyei foglalkoztatási- és gazdaságfejlesztési együttműködés” pályázat keretein belül megyei szakemberek látogattak el Hajdúnánásra, ahol egy komplex és rendszerszintű települési gazdaságfejlesztéssel és hozzá szorosan kötődő közösségfejlesztés jógyakorlatával ismerkedhettek meg.
A két napos tanulmányút első állomásaként Dr. Horváth Tibor Gergely, a Hajdúnánási Holding Zrt. vezérigazgatója tartott előadást a város gazdasági társaságainak működési rendszeréről, melynek egyik kiemelkedő vívmánya és összekötő kapcsa a Bocskai Korona, a helyi fizető eszköz.
Ez Európa szerte és a világ más kontinensein is már számon tartott, ékes példája egy közösség önmegvalósításának. Az alapgondolat megszületése a 2010-es évhez köthető, amikor az akkori vezetők, gazdasági szakemberek úgy érezték, hogy lépéseket kell tenniük a helyben foglalkoztatásért, a helyben maradó forintokért, melyet a közösségfejlesztésen keresztül indítottak el. A helyi termelők helyzetbe hozása, fejlődésének elősegítése és a közösségben való gondolkodás kéz a kézben járása volt a kezdete a város egészét befolyásoló, átalakító fellendülésnek, amely mára bizonyította az életképességét. A helyi fizető eszköz és a mögötte álló közösség, a bizalom volt a záloga, hogy a helyben megtermelt javak, helyben költődjenek el és ezzel a helyi gazdaság fejlődése garantált legyen. A város és a gazdálkodása egészére jellemző az értékteremtés, mint kiemelt cél és ez megmutatkozik a közösségek tevékenységében, a közmunka értékteremtésében, a helyi áruk védelmében és a Nánási Portéka védjegyrendszerében is.
A szakemberek a jógyakorlatok közül megtekintették a közmunkaprogramban készülő és értéket előállító Hajdúnánási Helyi Sajátosságok Műhelyét. Az itt bemutatott, komoly szakmai alapokon nyugvó, évszázados tudást felelevenítő szalmafonás során igazi szalmacsodákat állítanak elő a szorgos, ügyes kezek. Évszázadokon keresztül Hajdúnánás fontos exportcikkei voltak a szalmadíszek, kalapok, használati tárgyak. Mára ezeket a termékeket közmunkaprogram keretében állítják elő és értékesítik a közösség javára.
A másik kiemelkedő műhely a bőr- és bőrdíszműves, ahol a helyi motívumvilág, a hagyományos technológia, a kézművesség egy másik jelentős eredményekkel bíró kis csoportnak ad valódi érték előállítására lehetőséget. Az alkotás, a kézművesség szépsége megmutatkozik a nemezelő műhely munkáiban is, ahol az ajándéktárgyaktól a használati eszközökön át, a divatiparban is eladható, keresett termékeket állítanak elő.
A helyi gazdaság stabil alapon való működésének jó példája a Nánási Portéka, amely védjegyrendszerrel, közös marketinggel, helyi pénz elfogadásával ösztönzi a lakosságot, hogy a közösségi gondolkodás jegyében a helyben előállított termékeket fogyasszák, használják, ezzel is elősegítve a település gazdaságának fejlődését. A helyi védjegyesek a termelői piacon egy kiemelt helyen árusíthatják portékáikat, amely nagy népszerűségnek örven a városban. A helyi termelők árui mellett az önkormányzat közmunkaprogramban előállított termékei is megtalálhatóak, ezzel is megmutatva a helyben előállított értékek, termékek fontosságát.
A tanulmányút résztvevői látogatást tettek a település egyik kiemelkedő fontosságú helyszínére, a Kenderes kertbe. A mára már látogatóközpontként is működő létesítmény a régmúlt hagyományait eleveníti fel, ahol a település lakói közösségi állattartással foglalkoznak a köztulajdonban lévő legelőkön. A közösségi térként is funkcionáló Kenderes kert, helyet ad rendezvényeknek, közösségeknek, táboroknak. Foglalkoznak honos állatok tartásával, növénytermesztéssel, amelyekben aktív szerepet játszik szintén az értékteremtő közmunka. A megtermelt élelmiszerek a feldolgozásuk után a kereskedelmen kívül a közétkeztetés bázisát is adják, amelyet szintén a település maga lát el.
A számtalan szakterületet magában foglaló, rendszerszintű gazdaságfejlesztés, a település egészét átfogó közösségi gondolkodás, a helyi értékek védelme, fejlesztése mind mind azt a közös célt szolgálják, hogy Hajdúnánás jelene, jövője biztosítható és fenntartható legyen. A hajdú hagyományokon nyugvó függetlenség, elszántság és lelkes tenni akarás kellet ahhoz, hogy mára már „bezzeg város” legyen a tizennyolc ezres alföldi település. A helyi pénz, a helyi identitás, az ebben rejlő gazdaságélénkítés, kedvezményrendszer jó példája annak, hogy a helyi erőforrások felhasználásával, a közösség gazdasági folyamatokba való integrálásával eredményesen lehet felvenni a harcot az elvándorlással, népességfogyással szemben. Jó példa arra is, hogy egy „hagyományos hátrányokkal” küzdő átlag, magyar település, koncepció- és gondolkodásmód váltással, hét év alatt gazdasági csodává nőheti ki magát.
